Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Új pályázatok-régi versek

2013.02.07

 

Új pályázatok – régi versek
 
Megyei és városi antológiákba beküldött pályázati anyagok azon darabjai, melyek nem szerepelnek a Tündérszövetben:
ilyes-szobor.jpg 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A szobrász
Ilyés Istvánnak
Ehető ember vagy önként.
Napraforgó búzakenyér.
Szálak közül nézel és
életvirágokat nyitsz
kezed alól.
Szüreteled az álló időt, mi
gyökeret ereszt a fába,
régi port eszel, hogy
új életed legyen.
És nem emlékszel, mikor
kezdtél felejteni.
 
 gesztenyefasor.png
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Békeváros (Paks)
 
Galambháton indulok majd,
arccal a napnak beszélek,
alattam gömbfák ringanak
balzsamszélben. És emberek
 
sétálnak porták lábainál
vagy a bölcsköves partokon,
Duna-hátú ösvényen himbál
gyerekeket a csónakom.
 
És gesztenyék súgják felfele:
„Repülj, repülj, szépen ülj,
ígérd meg, nem mész messzire,
hogy hamar visszakerülj!”
 
És a fákból égvilág lesz,
ők követnek az úton
minden repülést túlnőnek,
fészkemet majd bennük rakom.
 
 
tukros-csiga.jpg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Kicsike rés
(Beavatás)
 
Benyitok a félsötétbe.
Boltozott barlang kőasztalán
szegetlen kenyér.
Amióta itt vagyok,
rohanó esőt kerget
vakító sík mezőn a szél.
Benn moccanatlan csöndben
ömlik elém
holdsarló-kancsóból
kicsike résen át a fény,
és félbetörik a kenyér.
 
 tamasgyongy.jpg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Szürke szél
 
A rosszul varrt szavak nem varázsigék.
Bambusz rudakként kopognak le a földre.
Estelednek, hajnalodnak.
Engem szürke szél színez.
Mennyire nem szerelem már ez!
 
 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.